Miért káros a túl sok só? A túlzott sófogyasztás tünetei, káros hatásai és egészségügyi következményei. Ennyi az ajánlott sófogyasztás felső határa, vagyis a maximális napi sóbevitel. A magyar konyha rendkívül fűszeresen és sósan főz, pedig a túlzott sófogyasztás hosszútávon rendkívül káros lehet a szervezetre. Annak ellenére, hogy a só alapvető szükségletet jelent az emberi test számára, a mértéktelen sóbevitel később mégis vérnyomásproblémákhoz, továbbá szív- és érrendszeri problémákhoz is vezethet. Éppen ezért nagyon ajánlott odafigyelni a sózásra és a naponta a szervezetbe kerülő só mennyiségére.
A só elnevezés gyakorlatilag a nátrium-klorid nevű kémiai anyag hétköznapi neve, amely egy sav bázishoz kapcsolódásából kapunk meg. A hétköznapi ember számára ez a kémiai vegyület csupán a konyhasót jelenti. A só természetes előfordulása a finomítatlan só, melyet a tengervíz elpárolgásának eredményeképpen lehet megkapni. A só nagyon értékes táplálékkiegészítő, mivel a nátrium-kloridon kívül számos egyéb kémiai elemet is tartalmaz szerény, de ugyanakkor mégis akkora mennyiségben, amennyi éppen a szervezet anyagcseréjéhez szükséges. Így hozzájárul azokhoz a folyamatokhoz és reakciókhoz, mely segíti az élő gépezet sokrétű feladatellátását.
A finomított só már veszít az értékéből, és mint annyi minden másra, a sóra is igaz, hogy mértéktelen és túlzott fogyasztása kárt tehet a szív- és érrendszerben, továbbá a keringésben is. A sok só miatt az ételek íze és élvezete kárt szenved, hiszen a sok só uralja a fogások eredeti ízét. Ráadásul akaratunkon és tudtunkon kívül rengeteg sót viszünk be szervezetünkbe a füstöltáruk, a konzervek, sajtok, italok és egyéb félkész termékek adalékanyagaként is.
De milyen fajta sók fordulnak elő a természetben? A sónak számos fajtája megtalálható a nagyvilágban természetes módon, melyek az emberi szervezetbe kerülve különféle biológiai szerepet játszanak. Ezek között a sók között néhány növényi eredetű, amelyeknek az a szerepe, hogy különféle ízeket szolgáltassanak. Ezek a sók ráadásul lehetnek enyhe, erős, édes, keserű és persze az általunk ismert sós íz felelősei is. Vagyis nem csupán a nátrium-klorid kémiai vegyjelű, és konyhasóként ismert anyagot nevezhetünk sónak, de kétségtelen, hogy ez a legismertebb fajta.
Aki növényi eredetű termékeket rendszeresen és nagy mennyiségben fogyaszt, ráadásul nyersen, annak az ízlelőbimbói sokkal kifinomultabbá válnak. Ezek az emberek meg tudják különböztetni a különböző természetes ízeket, melyekért a különböző növényi sók a felelősek. Olyan élményben ehet részük, mint amikor valaki különböző virágok illatát hasonlítja egymáshoz. Így aztán ha a konyhasót, vagyis a nátrium-kloridot túlzott mértékben használjuk, akkor az ételek ízét a só rabjává tesszük. Ez pedig nem csak az egészségre káros, de ízérzékelésünket is elszegényítjük.
Ajánlott tehát a minden ember számára sóbevitel általános csökkentése, de ezt nem a számítógép előtt ülve kell eldönteni, és nem érdemes most gyorsan és részletesen áttanulmányozni az összes zöldség összetételét, sótartalmát és biológiai funkcióit. Sokkal célravezetőbb a só okozta betegségek megelőzése okán csupán arra az elhatározásra jutni, hogy a lehető legváltozatosabb módon fogyasszuk a Magyarországon könnyen elérhető zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel elérhetjük, hogy a szervezetünk megtarthassa a szükséges ásványi anyagok és nyomelemek egyensúlyát, és így ellenállóbbá tesszük a betegségekkel szemben is.
A tengervíz és a tengeri só
Sokan használják konyhájukban a tengeri sót, melyet nem csupán úgy nyernek ki a tengervízből, hogy azt lepárolják, de utána laboratóriumokban finomítják is. Ezzel az eljárással ráadásul számos olyan hasznos kémiai elemet is kivonnak belőle, melyre az emberi szervezetnek nagy szüksége lenne. A finomítás során a tengeri sóban csak klór és nátrium marad. Érdemesebb tehát a finomítatlan tengeri sót fogyasztani a finomított helyett.
Hiszen a finomítatlan tengeri só a klóron és a nátriumon kívül tartalmaz olyan fontos vegyületeket is kis mértékben, melyek a szervezet számára lényegesek, többek között az alábbi elemeket: magnézium, kén, kalcium, bróm, szén, kálium, stroncium, bór, fluor, szilícium, cink, rubídium, foszfor, jód, réz, arzén, ezüst, arany, cézium, lítium. A finomítatlan tengeri só természetes eszközként fontos hatással bír a szervezeten belül a mikro- és makroelemek közötti egyensúly megőrzésének és helyreállításának folyamataiban. A szervezet ugyanis csak akkor képes hatékonyan eltávolítani az anyagcserébe jutó méreganyagokat, ha más hasznos, vagy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen kémiai kapcsolatok létrejönnek. Ebben segít a finomítatlan sóban lévő többi kémiai elem.
Maximális napi sóbevitel
Naponta maximum 3-5 gramm az a sómennyiség, mely még nem káros. Ez egy teáskanálnyi sót jelent naponta, aki ennél többet fogyaszt, az súlyos károkat okoz szervezete számára. A sóban lévő nátrium vízmegkötő hatású, tágítja a vér térfogatát, ez pedig vérnyomás emelkedéshez vezet. Az erek ennek következtében megvastagodhatnak, belső oldalukon vérrögök keletkezhetnek, mely szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. A túlzott sóbevitel ráadásul a veséket is súlyosan károsíthatja.
Érdemes tehát a sóbevitelt tudatosan csökkenteni, ennek pedig több módja is van. A sót lehet helyettesíteni például zöldfűszerekkel, de nem szabad megsózni semmilyen ételt anélkül, hogy valaki megkóstolta volna; emellett érdemes a félkész élelmiszerek fogyasztását is lecsökkenteni. Egyes felmérések szerint ma Magyarországon a naponta maximálisan ajánlott 5 grammnyi sóbevitel helyett a férfiak minden nap 18 gramm, míg a nők 12 gramm sót fogyasztanak el. Ez sajnos többszöröse annak, ami még egészséges volna. Így szinte biztos, hogy mindenki számára ajánlott a só fogyasztásának csökkentése. A sótlanabb étkezésre nagyjából egy hónap alatt át lehet állni, ennyi idő kell a nyelv ízlelőbimbói számára, hogy megszokják a sótlanabb ételeket.