Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára 2022: változott a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára tavaly, így a 2022. évi könyvvizsgálati szabályok ismertetése mellett cikkünkben összefoglaljuk az ehhez kapcsolódó legfontosabb megállapításokat, melyekre fontos figyelni. A magyar gazdaság növekedése miatt a számviteli előírásokban is szükségessé vált a gazdasági folyamatok számviteli követése.

Sokan szeretnének mentesülni a Számviteli Törvény által előírt kötelező könyvvizsgálattól. Ezt azok tehetik meg 2018-ban, ha a vállalkozásuk megelőző két évi nettó árbevételének átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot. Ez praktikusan természetesen a kisvállalkozásokat jelenti. Ennek megfelelően 2017. január 1-től változott a Számviteli Törvény, mégpedig úgy, hogy a vállalkozásoknál nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot,
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Korábban akkor nem kellett könyvvizsgálót alkalmazni, ha a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, a foglalkoztatottak száma pedig az 50 főt.

A fenti könnyítéseket azonban nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben az a vállalkozás, amelynek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. A hangsúly a köztartozáson van. Rendkívül fontos momentum, hogy akinek jelenleg ilyen mértékű köztartozása van, annak 2018-ban kötelező könyvvizsgálót alkalmaznia.

Ezen kívül számos szervezet számára kötelező a könyvvizsgálat a törvény alapján, és bevételtől függetlenül. Ilyen, kötelező könyvvizsgálatra kötelezett intézmények, szervezetek vagy gazdasági társaságok 2018-ban például a takarékszövetkezetek, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, továbbá a a közérdeklődésre számot tartó intézmények.

A Számviteli Törvény további legfontosabb változásai 2017. január 1-től, melyek 2018-ban is érvényesek:

• A vállalkozók ezentúl euróban vagy USA dollárban is elkészíthetik éves beszámolójukat. Ezt a tényt azonban a létesítő okiratukban és a számviteli politikájukban rögzíteni kell.
• A vállalkozók a létesítő okiratban rögzített más devizában is elkészíthetik éves beszámolóikat, amennyiben bevételeik, illetve kötelezettségeik legalább 25%-a ebben a devizában merülnek fel.
• Amennyiben az adott vállalkozás az osztalékot, a részesedést illetve a kamatot nem pénzben fizeti ki, akkor az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.
• A vállalkozás valutakészletét, illetve az ilyen tartozásokat és követeléseket az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon is nyilván lehet tartani.
• Ezentúl az egyéb bevételek között kell elszámolni többek között a kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, az egyéb ráfordítások között pedig a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok és kártérítések összegét.
• A Számviteli Törvény változásával egyidejűleg szükséges elkészíteni a vállalkozásoknak az új rendelkezéseknek is megfelelő Számviteli Politika 2018 dokumentumot.