Meglepő eredmények születtek, amikor amerikai kutatók megállapították az emberi bőrön tenyésző baktériumok és gombák számát. Tíz egészséges felnőtt testének tizennégy különböző területét vizsgálták oly módon, hogy a résztvevők a teszt előtt egy nappal már nem tisztálkodhattak.
Amerikai kutatók elkészítették a testünk felületén, az emberi bőrön tenyésző gombák térképét. A felmérés, egyfajta gomba- és baktériumtérkép elkészítésének célja, hogy hány és milyen fajta mikroorganizmus él egy átlagos felnőtt egyes testtájékain. Érdekes, hogy a legtöbb mikroorganizmust a sarkakon találták. Átlagosan nyolcvan fajt.
A lábujjakon hatvan, míg a lábujjak között negyven mikroorganizmust találtak. Korántsem véletlen tehát, hogy ezeken a területeken alakul ki leggyakrabban gombás megbetegedés. A karokon és kezeken 18-32 fajt találtak, míg a törzsön (hát, lágyék, tarkó, fül, orrlyuk) 2-10 fajt.
Ma már tudjuk, hogy ezek a mikroorganizmusok nem feltétlenül és nem minden esetben károsak. A természetes bőrflóra némely mikroorganizmusai egyes esetekben kifejezetten hasznosak és védő szerepet töltenek be. A kutatók azt remélik, hogy ezek a vizsgálatok segíthetnek abban, hogy a különféle bőrbetegségek kialakulását jobban megértsék. A makacs bőrbajok ugyanis csak igen nehezen gyógyíthatók.
Fertőzés ellen baktériumokkal
Német és brit kutatók szerint az úgynevezett ragadozó baktériumok - antibiotikumokat helyettesítve - alkalmasak fertőzések kezelésére. Mint a Science című brit tudományos folyóirat beszámolt róla, a németországi Max Planck Intézet és a nagy-britanniai Nottingham egyetemének munkatársai a Bdellovibrio baktériummal kísérletezve állapították meg, hogy a mikróba igen hasznos lehet abban a korban, amikor a gyógyszeripar által fejlesztett hagyományos antibiotikumok fokozatosan veszítenek hatékonyságukból. A baktérium gyorsan változtatja helyét, érzékeli más mikróbák jelenlétét, rájuk tör, és megsemmisíti azokat.
Napjainkban számos - eddig triviálisnak tekintett - fertőzés fokozatosan rezisztenssé válik a hagyományos antibiotikumok zömével szemben. A kutatócsoport célja az volt - írta a Science - hogy megtalálja a meglévő antibiotikumok alternatíváját, addig, amíg új, hatékonyabb gyógyszereket sikerül kifejleszteni.
A Bdellovibriót már korábban is ismerte a tudomány, a fertőzésekkel szembeni hatékonyságát azonban eddig nem vizsgálták. A kutatók remélik, hogy a Bdellovibrio mikróba-megsemmisítő képességének összetevőit feltérképezve, sikerül azt gyógyszerek esetében is felhasználni, de nem kizárt, hogy a tulajdonságait imitáló gyógyszer helyett maga a baktérium juttatható be a szervezetbe.
A baktériumnak komplex életciklusa van. Érzékeli a potenciális zsákmány által kibocsátott kémiai összetevőket, majd nagy sebességgel megközelíti azt. Amint a kiszemelt sejtet elérte, azonnal hozzákapcsolódik. Szervezete olyan anyagokat termel, amelyekkel rést váj a kiszemelt sejtbe, befészkeli oda magát, és mintegy belülről falja fel azt. A zsákmány szervezetének anyagai segítik hozzá a növekedéshez és osztódáshoz, hogy aztán új áldozatok után nézzen.
A Bdellovibriot az tenné alkalmassá az antibiotikumok helyettesítésére, hogy bár állatkísérletekkel ezt még megnyugtatóan alá kell támasztani -, a jelek szerint emlősöknél a sejteket nem képes megfertőzni, és nem vált ki erős immunreakciót.